De szemét vagy!

Amióta az eszemet tudom, ki nem állhatom a rendetlenséget, a szemetet és az embereket, akik szemetelnek. Minden egyes alkalommal, amikor valaki eldob egy cigicsikket az utcán, a torkomban érzem a gyomrom és legszívesebben fejbepöckölném az illetőt azzal az eldobott csikkel. Ami után valószínűleg arra is megkérném, hogy álljon a sarokba addig, amíg a cigicsikk lebomlik. 

Ahogy egyre többet olvasok a szemetelésről, a műanyagok kártékony hatásáról és a társadalom nemtörődömségéről, annál jobban megy fel bennem a pumpa. Jane Fonda, Leonardo DiCaprio és a többiek is totál pánikban vannak, ahogy már tizenéves környetvédelmi aktivisták osztják az észt arról, hogy mennyire elcsesztük ezt a Földet.

Mivel nekem sem volt sok fogalmam arról, hogyan kerül műanyag az óceánba, vagy, hogy mi történik a szeméttel, miután jön a kukásautó, végeztem egy rövid kutatást szemétügyben és mindenképpen szeretném leszögezni, hogy ez így nem mehet tovább.

Mit tudtam meg eddig?

Random pontokba szedve, íme a legrémísztőbb tények:

  • Világszerte percenként egy millió műanyag palackot vásárolnak az emberek, ami 2021-ra újabb 20%-kal emelkedhet. Ezek mindössze felét váltották vissza az elmúlt években és csupán 7%-át hasznosítottak újra. 
  • A környezetben leggyakrabban előforduló műanyag szemét zömét a zacskók és a PET-palackok adják, aminek legnagyobb részét még mindig a Coca Cola termeli. 
  • A műanyag szatyornak 200-1000 év, az eldobható pelenkának 550 év a lebomlási ideje. A papír törlőkendő 2-4 hét, az újságpapír 1,5 hónap alatt bomlik le. A kartonpapírnak ehhez 2 hónapra, a pamut kesztyűnek 3 hónapra, a furnér lemeznek 1-3 évre, a gyapjú zokninak 1-5 évre, a cigicsikknek 10-12 évre, a bőr cipőnek pedig 25-40 évre van szüksége.
  • Az Ellen MacArthur Alapítvány kutatásai szerint évente 5–13 millió tonna műanyag szivárog a világ óceánjaiba, így 2050-re az óceán több műanyagot fog tartalmazni, mint halat. Jelenleg kb 150 millió tonna hulladék van az óceánokban.
  • Az óceánok felszínén hömpölygő plasztikhulladék a világszerte tengerekbe jutó műanyagmennyiségnek mindössze 5%-át teszi ki – a maradék 95% a tengerek mélyén lapul mérgezve ezzel az óceánok vizét és élővilágát.

Miután végigolvastam a fentieket tartalmazó cikkeket, folyamatosan merültek fel bennem további kérdések, hiszen a téma hatalmas és egyelőre számomra megfoghatatlan. Legalábbis nem látom a végét. Néhány kérdés a rájuk érkező válaszokkal:

Miért probléma a műanyag?

A műanyaggal az a probléma, hogy nem bomlik le. Nem rothad, mint például a papír vagy az élelmiszer, tehát több száz évig is megtalálható a környezetben. Évente 380-400 millió tonna műanyagot állítunk elő világszinten, aminek kb 40%-a egyszerhasználatos. Ez akkor nem adna pánikra okot, ha lenne a műanyagnak körforgása. Ahol én a jelenlegi legnagyobb problémát látom, hogy világszinten megoldatlan a műanyaghulladék kezelése, nincs limitálva a gyártás mennyisége valamint a legyártott mennyiség körforgása. Arról nem is beszélve, hogy a törvényrendeletek sem elég szigúrak ahhoz, hogy megakadályozzák a világ szemétdombbá alakulását. Az embereknek normális dolog, hogy a legtöbb egyszerhasználatos műanyag tasak élettartama addig tart, amíg hazaérünk a boltból. És mivel közvetlenül nem érint minket az eldobott műanyag okozta kár (legalábbis ezt hisszük), ezért nem is törődünk vele.

Miért használunk ilyen sok műanyagot?

A műanyag előállítása olcsó és rugalmas, ennek köszönhetően használják ilyen magas mennyiségben.

Mit jelent a “plastic pollution” avagy műanyagszennyezés?

A műanyagszennyezés a műanyag tárgyak és részecskék (például műanyag palackok és táskák) felhalmozódása a Föld környezetében, amely hátrányosan érinti a vadvilágot, a vadon élő állatok élőhelyét és az embereket. A műanyagszennyezés sújthatja a talajt, vízáramokat és az óceánokat. Az élő szervezeteket, különösen a tengeri állatokat nagy mértékben károsítja, ahogy például azok belegabalyodnak a műanyag hulladékba (tengerben hagyott halászhálók) vagy megeszik azokat. A műanyag részecskék elfogyasztása megakadályozhatja őket a megszokott élelem megemésztésében és a műanyagban lévő kémiai anyagok káros hatással lehetnek rájuk. A táplálékláncon keresztül ráadásul az emberek szervezetébe is bekerülhet műanyag.

De hogyan kerül a műanyag az óceánokba?

Még ha nagyon messze élsz is tengerektől és óceánoktól, a szemeted így is kiköthet ott.

  1. Eldobod a műanyagot, ahelyett, hogy újrahasznosítanád – A nem újrahasznosított műanyag hulladéklerakóba kerül. Amikor a hulladékot a hulladéklerakókba szállítják, a műanyagot szuperkönnyű súlya miatt elfújhatja a szél. Innen gyakran csatornák közelébe kerül, ahonnan aztán egyenes újta van a folyókba és a tengerbe.
  2. Az utcán hagyott szemét nem marad örökre ott – sőt. A szél elfújja, a csapadékvíz pedig elmossa a műanyagot és lefolyókba, csatornákba szállítja azokat. A csatornák pedig az óceánban végződnek. 
  3. A termékek, amik a lefolyón át távoznak – papír törlőkendők, artisztítő korong, fülpiszkáló. A műanyag mikroszálak még a vízáramba is bejutnak, amikor mosógépben mossuk a ruháinkat. Mivel ezek túl kicsik ahhoz, hogy a szennyvíztisztító üzemek kiszűrjék őket, a tengerbe kerülve kis tengeri állatok fogyasztják el őket, így végül az emberi élelmiszerláncba is bekerülnek. 

És akkor még a műanyagszennyezés időjárásra való ráhatását, a műanyagégetést, az óceánokban maradt halászhálókat és a többi ravaszságot meg sem említettük. Annyira végtelen ez a téma, hogy szerintem a legtöbben ezért nem állnak neki. Úgy tűnik, hogy a probléma már olyan nagy, hogy egy-egy ember jószándéka nem tudja megváltani a világot.

Éppen ezért kell most okosnak lenni. A probléma egyértelműen az emberi faj, ami kicsit elkényelmesedett ezen a bolygón. Hülye kifogás, hogy mire ez tényleges katasztrófa szintjére ér, mi már úgysem leszünk itt. De a gyerekeink és az ő gyerekeik igen – és a legnagyobb szívesség, amit tehetünk nekik az az, hogy egy picit összeszedjük magunkat és elkezdünk vigyázni a Földre. 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s