Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelmiszerfelesleg keletkezik. Ha ezt a mennyiséget kamionokra raknánk, a sor Budapesttől Párizsig érne. Mindeközben Magyarországon sok ezer nélkülöző él, köztük több tízezer gyermek – írja a Magyar Élelmiszerbank Egyesület
1. Csomagolásmentes vásárlás
Egy 6 gyermekes családban nőttem fel, ami azt jelenti, hogy óriási adagokat tanultam meg főzni. Jelenleg azonban a háztartásunk két főből áll, így hamar pazarlásba fulladt a főzőtudományom, hiszen a 4. nap már a könyökünkön jött ki a krumplis tészta. Nem tudom, hogy nálatok mi a helyzet, de nálunk a legnagyobb szemétkupac és a legtöbb kiadás a konyhában keletkezett. Amikor ezt felismertük, akkor kezdtünk el tudatosan foglalkozni a havi kiadásainkkal. Egy ideig nem mozdult a mérleg. Az egyik oldalon nem csökkentek a kiadásaink, a másik oldalon pedig nagy adag ételmaradék került a hétvégi takarításkor a kukába.
Azt is megfigyeltem, hogy sokszor több volt a csomagolás, mint maga az élelmiszer, így amiben csak tudtunk, átálltunk a csomagolásmentes vásárlásra. Egy idő után már annyira zavart a kidobott ételek látványa (és szaga), hogy úgy döntöttem, ebből elég, heti menü szerint fogok főzni. A menüs bevásárlásról ITT olvashatsz részletesen.
2. Tudatos vásárlás – menü tervezés és listaírás
A fővárosi rohanó életünkben gyakran választottuk az előre csomagolt ételeket és kifőzdékből hordtuk haza a vacsorát az időhiány miatt, így rengeteg hulladék halmozódott fel. 25 négyzetméteren kerülgetni a bűzölgő szemetest pedig nem egy leányálom, higgy nekem. Tehát adott volt egy mindig túlpakolt hűtő, egyre vékonyabb pénztárca és dühítően sok élelmiszerhulladék. Valahonnan innen indult a tudatos váltás a hulladékcsökkentő életmód felé. A Vőlegényemmel úgy döntöttünk, hogy hónap elején egy borítékba tesszük az összeget, amit ételre költünk. Az elején nagyon nehéz volt betartani, hogy ne költsünk többet az előre meghatározott összegnél. Sikerült azonban a gyakorlatba ültetnünk ezt az elhatározást és azt vettük észre, hogy egyre több pénzünk marad hónap végén, sőt még félre is tudunk tenni! Időbe telt, amíg gyakorlatot szereztem a menü megírásában, adagok, arányok kiszámolásában, de sikerült, jelentem nem lehetetlen.
A tudatos vásárlásról ITT olvashatsz részletesen.
3. Komposztálás
Majd vidékre költöztünk egy kertes házba, ahol volt komposztláda. Alig vártam, hogy kipróbálhassam a komposztálást és csökkentsük a kommunális hulladékot a háztartásunkban. Egy régebbi műanyag edénybe tettem félre a komposztba valót. A főzés végén pedig a ládába került a zöldség vagy gyümölcs héja, így 90%-ban lecsökkent a kommunális hulladékunk. Tehát eltűnt a bűz, nincs több kidobott étel, a komposzt pedig gyönyörű humuszt termel, amibe mentett virágokat ültetünk.
4. Húsmentes hétfő
A komposztálás magával hozta a húsmentes hétfőt is, amiből húsmentes hétköznapok lettek és most már átlagosan csak hétvégén eszünk húst. Arra is törekszünk, hogy csak a helyi hentesnél vagy piacon, saját edénybe vásároljunk hústerméket és az kerüljön az asztalunkra.
5. Megosztás elve
Az utazásaink és vendégvárások miatt azonban előfordult, hogy nem találtuk el a megfelelő mennyiséget. Összeszedjük a romlandó ételeket és átnézzük az otthon lévő élelmiszerek szavatosságát, ezt pedig átvisszük a szomszédoknak vagy rászoruló családoknak adjuk, így semmi sem vész kárba!
+1 Tipp: Ha érkeztél már haza farkaséhesen egy hosszú út után, akkor érdemes még a nyaralás előtt gondolni erre a problémára. Mi minden nyaralás előtt 2 adag ételt a fagyasztóba teszünk, így amikor hazaérünk nem rendelünk étteremből és nem is rohanunk éhesen impulzus vásárolni, hanem csak kivesszük a fagyasztóból és kiolvasztjuk. Pénz és hulladékcsökkentés egyszerre. Ez nem vesz sok időt igénybe és rengeteg műanyagot spórolunk meg, a pénztárcánkat is kíméli ez a művelet.
Kalla Lili, a Zöldebb Bolygó alapítója
